home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9509
/
CHIKEDD.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-03-10
|
10KB
|
157 lines
@VRejtvénymegfejtés@N
@VTéglalapok és különbségek@N
Az alábbiakban a májusi és júniusi CHIP-ben megjelent
feladványok megfejtéseit tesszük közzé.
Téglalap-szabászat címmel jelent meg májusi számunkban
szokásos fejtörônk, melyre -- eddig példa nélkül álló módon
-- nem érkeztek megfejtések. Az alábbiakban ezért a
megoldások ismertetése, értékelése helyett röviden vázoljuk
a feladat egy lehetséges megoldási útját, mintegy ötletet
adva az elinduláshoz.
Kirakósdi címû rejtvényünk röviden a következô volt:
több kisebb-nagyobb téglalapból kell összerakni egy
nagyobbat, úgy hogy a kisebb téglalapok oldalául csak @K1@N-tôl
@KN@N-ig használhatjuk fel a természetes mindegyikét, pontosan
egyszer. Keressük tehát azokat az @KN@N számokat, melyekre a
feladat megoldható, természetesen a kisebb téglalapok
oldalaival együtt.
A legkisebb szám, melyre megoldás található (a triviális
@KN=2@N-höz tartozó @K1*2@N-es télalapon kívül), az @KN=10@N, azaz öt
darab kis téglalapból rakható össze egy nagyobb -- a
mellékelt ábrán a sok lehetséges elrendezés közül egy
látható (1. ábra).
@<9509\tegla2.gif>■■@N 1. ábra
Hogyan tudunk egy ilyen elrendezést összehozni, kirakni?
Egy lehetséges, távolról sem optimális, meglehetôsen favágó
jellegû eljárás lehet a következô. Ållítsuk elô sorba egy
adott @KN@N szám esetén az összes lehetséges (@KN/2@N hosszúságú)
számpár-sorozatot. (Ezek száma @KN@N-nel rohamosan nô, az
@K1*3*5*..*(n/2-1)@N összefüggés szerint.) Egy pár-sorozathoz
(ilyen például az ábráról leolvasható 1*2, 3*9, 4*8, 5*10,
6*7) készítsük el a területösszeget (ez esetünkben 153). Ha
ez prímszám, akkor már léphetünk is tovább a következô
pársorozatra, hiszen ekkor nem lehetséges egy nagyobb
téglalap kirakása. Ha összetett szám a területösszeg, akkor
állítsuk elô annak valódi két-tényezôs felbontásait
(példánkban 3*51 és 9*17). Ezek meghatároznak egy-egy
keret-téglalapot, melyeket ezek után megpróbálunk
szisztematikusan feltölteni az aktuális pár-sorozat által
reprezentált téglalapokkal visszalépéses (backtrack)
algoritmus szerint. Itt ügyelnünk kell az @KX-Y@N koordináták
lehetséges cseréire, az elforgatásokra. Amenyiben sikerült a
keretet feltöltenünk, akkor megoldást találtunk, ellenkezô
esetben vennünk kell az újabb keretet (felbontást). Ha egy
terület-összeg minden lehetséges felbontását kimerítve sincs
megoldás, elô kell vennünk az újabb pár-sorozatot, és így
tovább. A programot némileg gyorsabbá tehetjük, ha
figyelembe vesszük, hogy a kis téglalapok (mint az ábrán is
látható) egyfajta spirális rendben töltik ki a nagyot.
A feladat érdekes továbbgondolása az a kérdés, hogy
lehetséges-e csupa különbözô négyzetbôl téglalapot, illetve
négyzetet összeállítani. Elôször 1925-ben sikerült egy
lengyel matematikusnak kilenc különbözô négyzetbôl egy
téglalapot összevarázsolnia. Négyzetet elôször 1939-ben
rakott össze egy német matematikus, méghozzá 55 darab kisebb
négyzetbôl, de ez a szám egy éven belül 28-ra csökkent, két
angol matematikus (igen komoly apparátust használó) munkája
révén. ïk (Stone és Tutte) mellesleg azt is bebizonyították,
hogy kilencnél kevesebb különbözô négyzetbôl téglalap nem
rakható ki, tehát 1925-ben Moron rögtön a minimumot találta
meg. 1948-ban tovább csökkent a nagy négyzet elôállításához
szükséges négyzetek száma, Willcokcksnak sikerült ezt az
értéket 24-re levinnie. Harminc évnek kellett eltelnie
ahhoz, hogy -- immár számítástechnikai eszközöket használva
-- Duijvestijn holland matematikus bebizonyítsa, hogy 21
különbözô négyzetbôl kirakható egy nagy négyzet, de
kevesebbet használva nem. Hogy meglehetôs számú esetet
kellett végigvizsgálnia, arra utal a korábbi eredmény, mely
szerint a legfeljebb 15 négyzetbôl összerakható téglalapok
száma 3683. Ha Olvasóink esetleg kedvet kapnának az önálló
kísérletezésre a négyzetekkel, és ez netán nem vezetne
eredményre, a ""21-es" megoldás elrendezését megtalálják a
KöMaL (Középiskolai Matematikai Lapok) 1980/7. számában.
@VSikertelen különbségek@N
Júniusi számunkban a Különbözô különbségek címû rejtvény
jelent meg, melyre -- talán a nyári kánikula, talán a
szünidô, a szabadság, de lehet, hogy maga a feladat miatt --
csak a határidô után érkezett megfejtés, Földvári Csongoré.
îgy az Olvasóink megoldásainak bemutatása, értékelése
helyett itt egy lehetséges megoldási utat vázolunk.
A feladat szövege szerint minél több @KN@N-re keressük meg a
legkisebb ""felsô" számmal rendelkezô szám ""@KN@N-est", melyre
a páronként képzett különbségek mind különböznek -- @KN=4@N-re
ilyen például a @K0, 1, 4, 6@N számnégyes. (A látszólag öncélú,
elvont feladat komoly jelentôséggel bír a
rádiócsillagászatban, vagy röntgen-krisztallográfiában, az
érdeklôdôk errôl részletesebben olvashatnak a Tudomány
1986/2. számában, A. K. Dewdney cikkében.)
Ha a rejtvény szövegében közölt példát megvizsgáljuk,
látható, hogy nemcsak különböznek a páronkénti különbségek,
de elôállítják az 1 és 6 közötti összes természetes számot
is (ezt könnyû ellenôrizni egy szám-gráf megrajzolásával --
mint az ábrán is látható). Azt is könnyen beláthatjuk, hogy
ilyen ""tökéletes" szám @KN@N-es csak három van -- ezek mind
megtalálhatók az ábrán.
@<9509\szakasz.gif>■■@N 2. ábra
Tehát ezek után keresni csak olyan @KN@N-eseket érdemes,
ahol a különbségek ugyan különböznek, de nem merítik ki az
összes természetes számot, azaz nem tökéletesek. Ilyen
például @KN=5@N-re @K11@N-es minimális felsô határral a @K0, 1, 4, 9,
@K11@N számötös, melynek tagjait minden lehetséges módon
párosítva a következô különbségek adódnak: @K1, 2, 3, 4, 5, 7,
8, 9, 10, 11@N -- azaz tényleg különbözôek, és csak a 6
hiányzik. Érdekes, hogy @KN=6@N-ra két darab, lényegesen
különbözô, azonos minimális felsô határral rendelkezô
számsorozat is adódik: a @K0, 1, 4, 10, 12, 17 és a 0, 1, 8,
11, 13, 17.@N Kérdés lehet, hogy más @KN@N-re is található-e több
(azonos legkisebb felsô határral rendelkezô) sorozat,
természetesen a ""tükrözéssel" megkaphatókat nem figyelembe
véve?
Hogyan kereshetôk meg ezek a sorozatok? Algoritmusunk
megint távol áll az optimálistól -- de a kezdeti lépések
megtételére alkalmas. A problémát kissé átfogalmazzuk: az @KN@N
darab szám helyett @KN-1@N darab szakaszt (intervallumot) fogunk
keresni, melyeket ha egymás után pakolunk, akkor a keresett
számokat fogjuk megkapni. Induljunk ki az @K1@N hosszúságú
szakaszból, s vegyünk mellé egy nála nála hosszabb szakaszt.
Ekkor már van három számunk @K(0, 1, K)@N, most ellenôriznünk
kell, hogy a különbségek mind különböznek-e. Ha igen, jöhet
egy újabb (ismét eltérô hosszúságú) szakasz, s újabb
ellenôrzése a különbségeknek. Ezeket a lépéseket addig
folytatjuk, amíg meg nincs az @KN-1@N darab szakasz (azaz az @KN@N
szám). Most már csak a felsô határ minimalizálása van hátra
-- ezt megtehetjük úgy, hogy az egész programot
visszalépésesen írjuk meg, s ha az összhossz nem kisebb az
eddigi maximumnál (elsô esetben egy alkalmasan megválasztott
számnál), akkor valahonnan újra kezdjük a szakaszok
elôállítását.
@KBánhegyesi Zoltán@N
@Vùj rejtvényünk@N
@VLiftezzünk!@N
A feladatot rögtön általánosan fogalmazzuk meg: adott
egy @KN@N szintes épület egyetlen lifttel, amelybe @KK@N utas fér
egyszerre. A lift két szint közötti utat pontosan egységnyi
idô alatt teszi meg. Az @KI@N-edik szinten kezdetben @KC(I)@N számú
utas tartózkodik, s az épületben tartózkodók közül pontosan
@KD(J)@N számúan akarnak a @KJ@N-edik szintre utazni. A feladatunk
az, hogy a lehetô legrövidebb idô alatt mindenkit a kívánt
helyre utaztassunk programunk segítségével.
Beküldési határidô: 1995. szeptember 30.
@KB.Z.@N